Ételallergia, ételintolerancia: különbségek, tünetek
EBBEN A CIKKBEN:
Ételallergia vagy ételintolerancia?
Mire kell figyelni a hozzátáplálás során?
Ki lehet nőni az ételallergiát?
Milyen allergiavizsgálatok léteznek?
Allergiavizsgálatok lényeges szempontjai.
Az örök fiatalság forrása a modern bőrápolásban
A hozzátáplálás során egy új étel bevezetésénél mindig felmerül a kérdés, hogy milyen hatással lesz a baba szervezetére. Az ételallergia és az ételintolerancia részben hasonló tüneteket okoz, ami miatt gyakran tévesen, szinonimaként használjuk a két fogalmat. Viszont nem mindegy, hogy ételallergiáról vagy ételintoleranciáról van szó.
Az is kérdés, hogy milyen vizsgálatokkal tudjuk kideríteni, hogy mi áll a különböző tünetek hátterében.
Az alábbi videóban Dr. Kovács Tibor, csecsemő és gyermekgyógyász szakorvos ad hasznos tanácsokat, hogy mi a különbség az ételallergia és az ételintolerancia között és mi a teendő bizonyos eseteknél. Ismerd meg jobban Dr. Kovács Tibort a bemutatkozó videójából
Nézd meg videónkat az ételallergia vagy ételintolerancia téma kapcsán!
Mi a különbség az ételallergia és az ételintolerancia között?
Az ételallergia, mint a nevében is benne van, egy allergiás reakció a szervezet részéről, bizonyos ételfehérjékkel szemben. Ilyen esetben a szervezet a bevitt táplálékot károsnak véli, ennek hatására alakulhatnak ki allergiás tünetek, mely során az immunrendszer antitesteket termel.
Ételallergia tünetei:
- csalánkiütés
- viszketés
- duzzadás az arc vagy torok területén
- nehézlégzés
- hasfájás, hányinger
- súlyos esetekben akár anafilaxiás sokk
Az ételintolerancia, akkor következik be, mikor bizonyos ételeket nem képes feldolgozni a szervezet. Az emésztőrendszer működési zavara váltja ki, mely egyes tápanyagokat nem tud megfelelően lebontani. A tünetek jelentkezhetnek az ételt elfogyasztását követően, de akár több órával később is.
Kisbabáknál legtöbbször a laktóz(tejcukor)érzékenység alakul ki. A laktóz lebontásához laktáz enzimre van szükség, ennek hiányában hasmenés, puffadás alakulhat ki.
Ételintolerancia tünetei:
- emésztőrendszeri panaszok
- puffadás
- gyomorbántalmak
- bélpanaszok
- hasmenés
- székrekedés
- bőrproblémák
- fejfájás
Mire kell figyelni a hozzátáplálás során?
A hozzátáplálást általában az 5. hónapba lépve, legkésőbb a 6 hónapos kor végén érdemes elkezdeni. Egy nap, lehetőség szerint csak egy új ételnek a kipróbálása történjen, hogyha valamit nem tolerál a baba, akkor az egyértelműen ki tudjon derülni. Allergének bevezetését érdemes fokozatosan, kis mennyiségekben, 3-5 napon keresztül a délelőtti órában adni, így, ha komolyabb reakció alakul ki, könnyeben elérhető a gyermekorvos vagy a védőnő.
A földimogyoró az egyik legismertebb allergén, a benne található fehérje megtalálható a mandulában, a dióban, a pisztáciában és más olajos magvakban is. Érdemes tudni, hogyha a családban van allergiás, nagyobb az esélye, hogy a kisbabánál is jelentkezni fog, ebben az esetben mindenképpen érdemes gyermekorvossal konzultálni. A mogyoró hatására, nagyon heves allergiás tünet is jelen lehet, akár anafilaxiás reakció is kialakulhat, ami egy életveszélyes állapot.
Ki lehet nőni az ételallergiát?
Ennek az esélye az adott allergénnel is összefügg. A tehéntejfehérje-, illetve a tojásfehérje allergiát a gyerekek nagyobb eséllyel növik ki, mint a hal- vagy földimogyoró allergiát.
Milyen allergia vizsgálatok léteznek?
A vérből történő allergénvizsgálat az IgE anyag szintet mérik, amely csak akkor kezd el termelődni a szervezetben, ha a gyermek már találkozott az adott allergénnel. Ételallergia esetében tehát csak akkor, ha már fogyasztotta a problémát okozó élelmiszert.
Allergiavizsgálatok lényeges szempontjai
Az allergiavizsgálatok elvégzése akkor javasolt, ha a családban, szülőben vagy az orvosban felmerül az allergia gyanúja. Gyakran ekcémás bőrpanaszok esetén is gyanítanak allergiás reakciót, de az ekcémás gyerekek csupán 10-14%-ánál igazolható ételallergia.
A laborparaméterek jelezhetik a szervezet érzékenyítését, de a legbiztosabb módszer a “biológiai próba”. Ez azt jelenti, hogy az adott fehérje megvonása esetén jelentős javulás mutatkozik a gyermek tüneteiben. Ha a laborparaméterek és klinikai tünetek alapján megvonjuk az allergént, de a tünetek nem csökkennek drasztikusan, érdemes megfontolni, hogy valóban az allergén volt-e a probléma forrása.
A vérből történő allergiavizsgálatok során gyakran több száz allergént vizsgálnak. Az IgG típusú ellenanyagok mérése azonban nem mindig jelzi allergiás reakció jelenlétét, mert ez az ellenanyag akkor is megemelkedik, ha a szervezet egyszerűen találkozott az allergénnel. Az IgE típusú ellenanyagok emelkedése jelzi az allergiás állapotot, de mindig figyelni kell a klinikai tünetek változását is a megvonás során.
Szeretnél több gyermekorvosi tanácsot kapni tőlünk? Akkor kattints ide! Gyermekorvosi tanácsok – JimJams
